ÖKO-KOMPETENCIÁK

Az öko-kompetenciák azok a speciális ismeretek, készségek és attitűdök, amelyek szükségesek a fenntartható életmódhoz. Ezek gyakorlásával fejlődik az ökoműveltségünk.

Itt egy helyen megtalálható valamennyi kompetencia (a GreenComp 12 alapkompetenciája + 8 kiegészítő), gyakorló szakemberek szemszögéből elmagyarázva.

GREENCOMP

A GreenComp az Európai Bizottság által kidolgozott fenntarthatósági kompetencia-keretrendszer. Közös alapot nyújt a tanulóknak és iránymutatást az oktatóknak.

Válaszol az emberek egyre növekvő igényére, hogy fejlesszék és bővítsék tudásukat, készségeiket és attitűdjeiket, hogy fenntartható módon éljenek, dolgozzanak és cselekedjenek. A keretrendszer élethosszig tartó tanulást támogató oktatási és képzési programokhoz készült, minden korosztály és képzettségi szint számára, bármilyen tanulási környezetben – formális, non-formális vagy informális.

A fenntarthatósági kompetenciák segíthetnek a tanulóknak abban, hogy rendszerszemléletű és kritikus gondolkodókká váljanak, valamint fejlesszék cselekvőképességüket, és tudásalapot képezzenek mindenki számára, aki törődik bolygónk jelenlegi és jövőbeli állapotával.

A GreenComp hivatalos weboldala

ÖKO-KOMPETENCIÁK

Csapatunk 2019 óta gyűjti, rendszerezi és elemzi az öko-kompetenciákat, a képzéseinken résztvevők tapasztalatai alapján. Ehhez több kreatív workshopot szerveztünk, ahol a résztvevők 5–6 fős kiscsoportokban megrajzoltak egy „teljesen öko-kompetens lényt”, majd leírták, milyen ismeretek, készségek és attitűdök teszik ezt a lényt öko-kompetenssé.

Ezek a kompetenciák gyakorló szakemberek szemszögéből születtek, oktatók, tanárok, aktivisták, közösségi vezetők, ifjúsági munkások és más változást előidéző szereplők tapasztalatai alapján. Ez a munka 8 kiegészítő kompetenciát azonosított, amelyek kiegészítik a GreenComp keretrendszert és teljes képet adnak a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kompetenciákról.

GREENCOMP

A GreenComp az Európai Bizottság által kidolgozott fenntarthatósági kompetencia-keretrendszer. Közös alapot nyújt a tanulóknak és iránymutatást az oktatóknak.

Válaszol az emberek egyre növekvő igényére, hogy fejlesszék és bővítsék tudásukat, készségeiket és attitűdjeiket, hogy fenntartható módon éljenek, dolgozzanak és cselekedjenek. A keretrendszer élethosszig tartó tanulást támogató oktatási és képzési programokhoz készült, minden korosztály és képzettségi szint számára, bármilyen tanulási környezetben – formális, non-formális vagy informális.

A fenntarthatósági kompetenciák segíthetnek a tanulóknak abban, hogy rendszerszemléletű és kritikus gondolkodókká váljanak, valamint fejlesszék cselekvőképességüket, és tudásalapot képezzenek mindenki számára, aki törődik bolygónk jelenlegi és jövőbeli állapotával.

A GreenComp hivatalos weboldala

ÖKO-KOMPETENCIÁK

Csapatunk 2019 óta gyűjti, rendszerezi és elemzi az öko-kompetenciákat, a képzéseinken résztvevők tapasztalatai alapján. Ehhez több kreatív workshopot szerveztünk, ahol a résztvevők 5–6 fős kiscsoportokban megrajzoltak egy „teljesen öko-kompetens lényt”, majd leírták, milyen ismeretek, készségek és attitűdök teszik ezt a lényt öko-kompetenssé.

Ezek a kompetenciák gyakorló szakemberek szemszögéből születtek, oktatók, tanárok, aktivisták, közösségi vezetők, ifjúsági munkások és más változást előidéző szereplők tapasztalatai alapján. Ez a munka 8 kiegészítő kompetenciát azonosított, amelyek kiegészítik a GreenComp keretrendszert és teljes képet adnak a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kompetenciákról.

A fenntarthatósági értékek megtestesítése

A fenntarthatósági értékek megtestesítése azt jelenti, hogy őszintén szembenézünk saját hiedelmeinkkel és világképünkkel, és megvizsgáljuk, hogyan támogatják vagy gátolják a fenntartható jövőt. Ez emlékeztet bennünket arra, hogy az emberek a természet részét képezik, és hogy az igazságosságnak és a méltányosságnak kell irányítania a jelenlegi és a jövő generációk döntéseit. A fenntarthatósági kihívások összetettek, mert összekapcsolják a természetet, társadalmat, politikát, technológiát és gazdaságot. Értékeink és nézőpontunk mindig meghatározzák, hogyan látjuk ezeket a problémákat – a tények önmagukban nem elegendőek. A tudás megmutatja, hogy állnak a dolgok, de az értékek irányítanak minket abban, hogy hogyan kellene állniuk. 

Az olyan kompetenciák, mint a rendszerszemlélet vagy a jövőértés, csak akkor válnak igazán hasznossá, ha erős fenntarthatósági értékekhez kapcsolódnak, ellenkező esetben akár nem fenntartható irányok támogatására is szolgálhatnak.

A fenntarthatóságra irányuló tanulás akkor a legerőteljesebb, ha átalakító hatású — bevonja az elmét, a kezeket és a szívet. Az ilyen típusú tanulás elősegíti a reflexiót, a kérdések feltevését és a cselekvést, támogatva az embereket abban, hogy a pozitív változás aktív szereplőivé váljanak.

Reflektálj saját hiedelmeidre és választásaidra, hasonlítsd össze másokéval, és kérdezd meg, valóban támogatják-e az embereket és a bolygót. Figyelj az ellentmondásokra (például természet szeretete, de erőforrások pazarlása), és igazíts az életviteleden, hogy összhangban legyél a fenntartható értékekkel.
Példák:

  • Tanár/tréner megkérdezi a diákokat, mely szokásokat (pl. biciklizés, újrahasznosítás, villany lekapcsolása) értékelik leginkább és miért.
  • Egy ifjúsági csoport szabályt hoz nem használunk műanyag palackot” témában, és megbeszélik, hogyan tükrözi ez az értékeiket.
  • Egy közösségi vezető megosztja, hogyan változtatott egy napi szokásán, hogy jobban az értékeinek megfelelően éljen, ezzel inspirálva másokat.

Ez a kompetencia az igazságosságra és egyenlőségre fókuszál a generációk és közösségek között – felismerni a múlt igazságtalanságait, érzékelni a jelen kihívásait, és elköteleződni a jövőbeli igazságos döntések mellett.
Példák:

  • Egy aktivista rávilágít arra, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti jobban a szegényebb közösségeket, és méltányos megoldásokat szorgalmaz
  • Egy pedagógus szerepjátékot szervez, ahol a résztvevők különböző csoportok perspektíváit játsszák el egy aszályhelyzetben.
  • Egy tanár megvitatja, hogyan kezelték az erőforrásokat a korábbi generációk, és mit tehetnek másképp a fiatalabbak.

Ez a kompetencia azt jelenti, hogy az embereket a természet részeként látjuk, nem különállóként. Tiszteljük az ökoszisztémákat, törődünk más fajokkal, és a megújulás és egyensúly érdekében dolgozunk, nem csupán az emberi szükségletek kielégítése érdekében.
Példák:

     

  • Egy csoport megtisztít egy folyót, elmagyarázva, hogy ez nem csak az emberek, hanem a halak, madarak és rovarok számára is fontos.
     

  • Egy tanár szabadtéri órát tart, hogy erősítse a természethez való tartozásuk érzését.
     

  • Egy közösségi kert csapata vadvirágokat ültet, hogy támogassa a méheket és a beporzókat, és ne csak az emberi táplálékot termelő növényeket.

A fenntartható cselekvés a személyes ellenállóképességtől és a jóléttől is függ. Ez a kompetencia a testünkre figyelésről, a stressz vagy fáradtság felismeréséről, és az egyensúly gyakorlásáról szól, hogy hosszú távon aktívak maradhassunk.
Példák:

  • Egy tréner hosszú workshopok előtt nyújtó- és légzőgyakorlatokat vezet, hogy a résztvevők koncentráltak maradjanak.
  • Egy aktivista tüntetések előtt tudatos jelenlét/földelési (grounding) gyakorlatokat végez, hogy nyugodt maradjon.
  • Egy tanár tudatos szüneteket tart az órán, hogy a diákok újra kapcsolatba kerülhessenek önmagukkal.

Ez a kompetencia azt kérdőjelezi meg, hogy a több pénz, termék vagy fogyasztás mindig előrelépést jelent-e. Ez azt jelenti, hogy a folyamatos gazdasági növekedés helyett a jólétet, a szolidaritást és a kielégítőséget értékeljük. Ez magában foglalja egy igazságosabb, egyszerűbb és kiegyensúlyozottabb jövő elképzelését is.
Példák:

  • Egy tanár arra ösztönzi a diákokat, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan lehetne születésnapokat ünnepelni anélkül, hogy új dolgokat vásárolnának.
  • Egy ifjúsági központ „cserebere napot” szervez, ahol ruhákat, könyveket és játékokat csereberélnek, ahelyett, hogy vásárolnának.
  • Egy közösségi vezető elmagyarázza, miért támogatja a méltányosságot és a környezetet, ha az autók helyett a tömegközlekedést választjuk.

Ez a kompetencia arról szól, hogy felismerjük és megnevezzük az ökológiai kihívásokkal kapcsolatos érzelmeinket, például szomorúságot, szorongást vagy haragot. Ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynánk őket, megtanuljuk megosztani és átalakítani ezeket az érzelmeket szolidaritássá, törődéssé és konstruktív cselekvéssé.
Példák:

  • Egy oktató beszélgetőkört vezet, ahol a résztvevők megosztják az éghajlatváltozással kapcsolatos érzéseiket, majd ötleteket gyűjtenek a pozitív cselekvésekről.
  • Egy tréner/tanár arra kéri a résztvevőket/diákokat, hogy írjanak leveleket a Földnek a reményeikről és félelmeikről, segítve ezzel az öko-szorongás feldolgozását.
  • Egy közösségi csoport hálaadó rituálét tart a természetnek, mielőtt újraerdősítési projektbe kezdenek.

A fenntarthatóság összetettségének figyelembevétele

A fenntarthatóság összetettségének elfogadása azt jelenti, hogy megtanuljuk meglátni a nagyobb összefüggéseket. Rendszer- és kritikai gondolkodást alkalmazunk annak érdekében, hogy megértsük, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a problémák, hogyan működnek a visszacsatolások, és hogyan lehet a kihívásokat fenntarthatósági problémaként keretezni. 

A világunk egyre összetettebbé vált a digitalizáció, globalizáció és a gyors technológiai változások révén, amelyek tovább gyorsítják a problémákat, például a klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenését. Ezek a kérdések nemcsak a környezettel, hanem a gazdasági tevékenységekkel és a mindennapi életmóddal is összefüggenek. Mivel gazdaságunk és társadalmunk is egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező bolygóra támaszkodik, világosan kell látnunk ezeket az összefüggéseket. 

A tiszta, egészséges és fenntartható környezet ma már emberi jogként elismert, ugyanakkor a hátrányos helyzetű csoportok gyakran nagyobb szennyezésnek vannak kitéve, ami károsítja egészségüket és jólétüket. A rejtett összefüggések — például a környezeti károk és a jövedelmi egyenlőtlenség közötti kapcsolat — feltárásával jobban keretezhetjük a kihívásokat, és hatékonyabban léphetünk a kár megelőzése vagy csökkentése érdekében, támogatva az igazságosságot és a fenntarthatóságot mindenki számára.

A fenntarthatósági kihívások nem léteznek elszigetelten. Ez a kompetencia azt jelenti, hogy a problémákat a szélesebb rendszerek részeként vizsgáljuk — figyelembe véve, hogyan kapcsolódnak az idő, a tér és az élet különböző területei mentén. Arra ösztönöz, hogy lássuk az egész „nagy képet”.
Példák:

  • Egy tanár bemutatja, hogyan kapcsolódik az ételpazarlás a mezőgazdasághoz, szállításhoz és a hulladéklerakók metánkibocsátásához.
  • Egy aktivista feltérképezi, hogy a forgalom hogyan befolyásolja nemcsak a levegő minőségét, hanem a mentális egészséget és a közösségi biztonságot is.
  • Egy tréner segít a résztvevőknek összekapcsolni a személyes telefonhasználatot a globális bányászati gyakorlatokkal.

Ez azt jelenti, hogy megkérdőjelezzük a feltételezéseket, ellenőrizzük a bizonyítékokat, és tudatában vagyunk annak, hogy saját hátterünk hogyan befolyásolja a problémák megítélését. Segít elkerülni a „könnyű válaszokat” és feltárni, mi rejlik valójában a fenntarthatósági kérdések mögött.
Példák:

  • Egy csoport reklámokat elemez, hogy felismerje, mikor takarja el a „greenwashing” a káros gyakorlatokat.
  • Egy tanár arra kéri a diákokat, hogy kutassák fel a megújuló energiaforrások előnyeit és hátrányait.
  • Egy közösségi vezető sztereotípiákkal száll szembe azzal, hogy sokféle véleményt hív meg a fenntarthatóságról szóló vitákba.

A probléma megoldása előtt fontos annak egyértelmű meghatározása. Ez a kompetencia a következő kérdések feltevését jelenti: mi a valódi tét? kiket érint? mekkora a probléma? és milyen időtávról beszélünk? Az egyértelmű megfogalmazás jobb megoldásokhoz vezet.
Példák:

     

  • Egy ifjúsági csoport a műanyaghulladék problémáját „otthoni”, „iskolai” és „városi” szintre bontja.
     

  • Egy tanár megkéri a diákokat, hogy hasonlítsák össze az erdőirtás rövid és hosszú távú hatásait.
     

  • Egy közösségi vezető a lakások a rossz hőszigetelésének problémáját mind energia-, mind társadalmi igazságossági kérdésként fogalmazza meg.

Körforgásos megközelítés Ez a kompetencia azt jelenti, hogy a világot körforgásokként lássuk, nem egyenes vonalként. A hulladék erőforrássá válik, a kapcsolatok szimbiotikusak, és amit a természettől veszünk, annak regeneratív módon vissza kell áramolnia.
Példák:

  • Egy pedagógus megmutatja, hogyan alakítja a komposztálás a maradékokat új növények számára alkalmas talajjá.
  • Egy tanár elmagyarázza, hogyan zárja az esővízgyűjtés a vízkört az iskolai kertben.
  • Egy közösségi csoport javítóműhelyt hoz létre, ahol a meghibásodott tárgyakat megjavítják, ahelyett, hogy kidobnák őket.

A holisztikus tudatosság azt jelenti, hogy észrevesszük, hogyan kapcsolódik minden mindenhez: személyes döntéseink, társadalmi rendszerek és a bolygó egészsége. Ez azt is jelenti, hogy a önismeretet ötvözzük az ökológiai tudással, így cselekvéseinket egyszerre irányítják érzések és tények.
Példák:

     

  • Egy tanár bemutatja, hogyan kapcsolódik a helyi autóhasználat a globális klímahatásokhoz, segítve a diákokat a nagyobb összefüggések megértésében.
     

  • Egy oktató egy tudatos jelenlét (mindfullness) sétát vezet, ahol a résztvevőket arra ösztönzi, hogy a belső érzéseikre és a külső természetre egyaránt figyeljenek.
     

  • Egy közösségi csoport ökológiai adatokat vizsgál, mielőtt új városi kertet tervezne.

Fenntartható jövőképek felvázolása

Ez a kompetencia arról szól, hogy elképzeljük a lehetséges jövőket, és azonosítjuk azokat a lépéseket, amelyeket ma megtehetünk a jobb holnap érdekében. Arra ösztönöz, hogy alkalmazkodó, kreatív és nyitott szemléletűek legyünk a bizonytalanság közepette, felismerve, hogy nincs egyetlen biztos jövő. Ahelyett, hogy garanciákat keresnénk, a lehetőségeket vizsgáljuk. 

A jelen elemzésével és a komplex rendszerek kölcsönhatásának megértésével láthatjuk, hogy a mai döntések, értékek és világnézetek hogyan alakítják a holnap eredményeit. A kreativitás, a képzelet és az érzelmek segítenek elképzelni az alternatívákat és ösztönözni a kollektív cselekvést. A logikai elemzés és a képzelet ötvözésével olyan utakat tervezhetünk, amelyek ellenálló és regeneratív társadalmakhoz vezetnek. 

A tanulókat arra bátorítjuk, hogy fogadják el a bizonytalanságot, gondolkodjanak több lehetséges jövőben (valószínű, alternatív és preferált), és dolgozzanak együtt a közös, fenntartható jövő irányának befolyásolásában.

Ez a kompetencia arról szól, hogy elképzeljük a különböző lehetséges jövőket, megértsük, megértsük, hogy a mai cselekedeteink hogyan alakítják a holnapot, és eldöntsük, melyik jövő felé szeretnénk haladni. Ez egy módja annak, hogy a reményt és kreativitást iránnyá alakítsuk.
Példák:

  • Az osztály két jövőbeli forgatókönyvet készít városukról – az egyiket szennyezett, a másikat zöld környezetben –, és összehasonlítja az útvonalakat mindkettőhöz.
  • Egy oktató felkéri a résztvevőket, hogy készítsenek posztereket „a közösségről 2050-ben”.
  • Egy közösségi vezető történetmesélő estét szervez, bemutatva, hogyan alakították elődeink döntései a mai világot.

A jövő bizonytalan, ezért ez a kompetencia arról szól, hogy rugalmasak és ellenállóak maradjunk. Arra ösztönöz, hogy készek legyünk módosítani terveinket, átgondolni stratégiáinkat, és folytatni, még akkor is, ha a dolgok nem a várakozások szerint alakulnak.
Példák:

  • Egy tanár az időjárás változása miatt a szabadtéri órát beltérbe helyezi át, miközben a fenntarthatósági tananyagot továbbra is megtartja.
  • Egy ifjúsági csoport módosítja hulladékkezelési kampányát, amikor az iskolai menza új beszállítót választ.
  • Egy aktivista a fizikai összejövetelek korlátozása miatt online formában szervezi újra a tüntetést.

A felfedező gondolkodás ösztönzi a kíváncsiságot és a kreativitást.A felfedező gondolkodás ösztönzi a kíváncsiságot és a kreativitást. Arról szól, hogy különböző területekről származó ötleteket összekapcsoljuk, kísérletezzünk és új problémamegoldási módszereket képzeljünk el.
Példák:

  • Egy tanár ötvözi a művészetet és a tudományt, amikor a diákokat arra kéri, hogy rajzolják le „egy vízcsepp életét”.
  • Egy ifjúsági csoport napelemes sütőt készít hétköznapi eszközökből.
  • Egy közösségi vezető zenészeket hív meg, hogy a klímával kapcsolatos tényeket dalokká alakítsák egy fesztiválra.

Ez a kompetencia azokra a gyakorlati ismeretekre összpontosít, amelyek segítenek az embereknek önállóbb és fenntarthatóbb életet élni. Ide tartoznak olyan készségek, mint a kertészkedés, a permakultúra, a bioépítészet, az erőforrások újrahasznosítása és a túlélés alapjai.
Példák:

  • Egy ifjúsági tábor vezetője megtanítja a résztvevőket, hogyan építsenek menedékeket természetes és újrahasznosított anyagokból.
  • Egy iskola permakultúrás kertet hoz létre, ahol a diákok megtanulják fenntartható módon termelni az élelmet.
  • Egy közösségi vezető workshopot szervez az otthon is elkészíthető környezetbarát tisztítószerekről.

A technológia segítheti az ökoszisztémák helyreállítását, de csak akkor, ha bölcsen és tisztelettel használjuk. Ez a kompetencia a modern eszközök és a hagyományos gyakorlatok ötvözését jelenti, biztosítva, hogy a technológia támogassa, ne károsítsa a természetet.
Példák:

  • Egy ifjúsági csoport telefonos alkalmazások segítségével követi nyomon a fák növekedését, miközben az idősebbektől tanulja az ültetési technikákat.
  • Egy tanár bemutatja, hogyan lehet drónokkal feltérképezni a helyreállításra szoruló vizes élőhelyeket, miközben tiszteletben tartják a helyi fajokat.

Egy közösségi vezető ötvözi a napenergiával működő szivattyúkat a hagyományos öntözési ismeretekkel.

Fellépés a fenntarthatóság érdekében

A fenntarthatóságért cselekedni azt jelenti, hogy a tudatosságot tettekké alakítjuk, mind egyénileg, mind kollektíven, hogy egy jobb jövőt alakítsunk ki. Emlékeztet minket, hogy az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése nem fordítható vissza rendszerszintű változás nélkül — nem elég az új technológia, hanem kulturális változásokra, új szokásokra és igazságosabb intézményekre is szükség van. 

Minden ember naponta hoz döntéseket, akár diákként, fogyasztóként, munkavállalóként vagy közösség tagjaként, és ezek a döntések együttesen megváltoztathatják a társadalom működését. A kis, egyszeri cselekedetek nem elegendőek; következetes, hosszú távú változásra van szükségünk. A fenntartható közlekedés, a megújuló energia vagy a hosszabb élettartamú körforgásos termékek választása csak néhány példa erre. 

Ugyanakkor a döntéshozóknak is osztozniuk kell hatalmukban, hogy a polgárok cselekvései valóban hatást gyakorolhassanak. A szavazástól és önkéntességtől a közösségi projektekig és a globális együttműködésig a kollektív erőfeszítéseknek nagy jelentősége van. A fenntarthatóságra való tanulás megadja nekünk azokat a készségeket, ismereteket és önbizalmat, amelyekkel cselekedhetünk és csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat, miközben növeljük pozitív hozzájárulásunkat a bolygóhoz.

Ez arról szól, hogy megértsük, hogyan működnek a politikai rendszerek, azonosítsuk a felelősöket, és szólaljunk fel a változás érdekében. Nem csak a szavazásról van szó, hanem az érdekérvényesítésről és a döntéshozók felelősségre vonásáról is.
Példák:

  • Egy ifjúsági csoport leveleket ír a városi tanácsnak,hogy létesítsenek több kerékpársávot.
  • Egy tanár elmagyarázza, hogyan befolyásolhatják a diákok a helyi politikát petíciók segíségével.
  • Egy közösségi vezető találkozót szervez helyi politikusokkal az energiahatékonyságról.

A fenntarthatósági kihívások túl nagyok ahhoz, hogy egyetlen ember oldja meg őket. Ez a kompetencia arról szól, hogy együtt dolgozzunk, erőforrásokat egyesítsünk, és közösen teremtsünk változást.
Példák:

  • Szomszédok közösen szerveznek “autómentes napot” az utcájukban.
  • Egy ifjúsági csoport másik iskolával együtt kampányol a műanyag poharak betiltásáért.
  • Egy közösség helyi magbankot hoz létre a biodiverzitás megosztására.

Minden ember képes elindítani valamit. Ez a kompetencia azt jelenti, hogy meglátjuk a cselekvés lehetőségeit, proaktívak vagyunk, és másokat is inspirálunk azzal, hogy megteszünk az első lépést.
Példák:

  • Egy diák újrahasználható edényeket kezd hozni az iskolai menzára, új trendet indítva el ezzel.
  • Egy tanár újrahasznosítási sarkot alakít ki az osztályteremben.
  • Egy aktivista egy kisebb online kampányt indít, ami később nagyobb mozgalommá nő.

A fenntartható életmód gyakran azt jelenti, hogy tisztelettel és együttműködéssel élünk együtt. Ez a kompetencia a szociális és érzelmi intelligencia, a szolidaritás, valamint a közösségi döntéshozatal képességének fejlesztésére fókuszál.
Példák:

  • Egy tréner a résztvevőket közösségi gondoskodó csapatokba szervezi, így mindenki hozzájárul a közös terek takarításához, főzéshez és a csoport általános jólétéhez.
  • Egy ifjúsági táborban rotációs alapon osztják a főzési feladatokat, így mindenki felelősséget vállal és megtanul csapatban dolgozni.
  • Egy tréner foglalkozást tart a résztvevőknek, ahol megtanulják, hogyan lehet erőszakmentes kommunikációs eszközökkel tiszteletteljesen megoldani a konfliktusokat.