Az öko-kompetenciák azok a speciális ismeretek, készségek és attitűdök, amelyek szükségesek a fenntartható életmódhoz. Ezek gyakorlásával fejlődik az ökoműveltségünk.
Itt egy helyen megtalálható valamennyi kompetencia (a GreenComp 12 alapkompetenciája + 8 kiegészítő), gyakorló szakemberek szemszögéből elmagyarázva.
A GreenComp az Európai Bizottság által kidolgozott fenntarthatósági kompetencia-keretrendszer. Közös alapot nyújt a tanulóknak és iránymutatást az oktatóknak.
Válaszol az emberek egyre növekvő igényére, hogy fejlesszék és bővítsék tudásukat, készségeiket és attitűdjeiket, hogy fenntartható módon éljenek, dolgozzanak és cselekedjenek. A keretrendszer élethosszig tartó tanulást támogató oktatási és képzési programokhoz készült, minden korosztály és képzettségi szint számára, bármilyen tanulási környezetben – formális, non-formális vagy informális.
A fenntarthatósági kompetenciák segíthetnek a tanulóknak abban, hogy rendszerszemléletű és kritikus gondolkodókká váljanak, valamint fejlesszék cselekvőképességüket, és tudásalapot képezzenek mindenki számára, aki törődik bolygónk jelenlegi és jövőbeli állapotával.
Csapatunk 2019 óta gyűjti, rendszerezi és elemzi az öko-kompetenciákat, a képzéseinken résztvevők tapasztalatai alapján. Ehhez több kreatív workshopot szerveztünk, ahol a résztvevők 5–6 fős kiscsoportokban megrajzoltak egy „teljesen öko-kompetens lényt”, majd leírták, milyen ismeretek, készségek és attitűdök teszik ezt a lényt öko-kompetenssé.
Ezek a kompetenciák gyakorló szakemberek szemszögéből születtek, oktatók, tanárok, aktivisták, közösségi vezetők, ifjúsági munkások és más változást előidéző szereplők tapasztalatai alapján. Ez a munka 8 kiegészítő kompetenciát azonosított, amelyek kiegészítik a GreenComp keretrendszert és teljes képet adnak a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kompetenciákról.
A GreenComp az Európai Bizottság által kidolgozott fenntarthatósági kompetencia-keretrendszer. Közös alapot nyújt a tanulóknak és iránymutatást az oktatóknak.
Válaszol az emberek egyre növekvő igényére, hogy fejlesszék és bővítsék tudásukat, készségeiket és attitűdjeiket, hogy fenntartható módon éljenek, dolgozzanak és cselekedjenek. A keretrendszer élethosszig tartó tanulást támogató oktatási és képzési programokhoz készült, minden korosztály és képzettségi szint számára, bármilyen tanulási környezetben – formális, non-formális vagy informális.
A fenntarthatósági kompetenciák segíthetnek a tanulóknak abban, hogy rendszerszemléletű és kritikus gondolkodókká váljanak, valamint fejlesszék cselekvőképességüket, és tudásalapot képezzenek mindenki számára, aki törődik bolygónk jelenlegi és jövőbeli állapotával.
Csapatunk 2019 óta gyűjti, rendszerezi és elemzi az öko-kompetenciákat, a képzéseinken résztvevők tapasztalatai alapján. Ehhez több kreatív workshopot szerveztünk, ahol a résztvevők 5–6 fős kiscsoportokban megrajzoltak egy „teljesen öko-kompetens lényt”, majd leírták, milyen ismeretek, készségek és attitűdök teszik ezt a lényt öko-kompetenssé.
Ezek a kompetenciák gyakorló szakemberek szemszögéből születtek, oktatók, tanárok, aktivisták, közösségi vezetők, ifjúsági munkások és más változást előidéző szereplők tapasztalatai alapján. Ez a munka 8 kiegészítő kompetenciát azonosított, amelyek kiegészítik a GreenComp keretrendszert és teljes képet adnak a fenntarthatóság eléréséhez szükséges kompetenciákról.
A fenntarthatósági értékek megtestesítése azt jelenti, hogy őszintén szembenézünk saját hiedelmeinkkel és világképünkkel, és megvizsgáljuk, hogyan támogatják vagy gátolják a fenntartható jövőt. Ez emlékeztet bennünket arra, hogy az emberek a természet részét képezik, és hogy az igazságosságnak és a méltányosságnak kell irányítania a jelenlegi és a jövő generációk döntéseit. A fenntarthatósági kihívások összetettek, mert összekapcsolják a természetet, társadalmat, politikát, technológiát és gazdaságot. Értékeink és nézőpontunk mindig meghatározzák, hogyan látjuk ezeket a problémákat – a tények önmagukban nem elegendőek. A tudás megmutatja, hogy állnak a dolgok, de az értékek irányítanak minket abban, hogy hogyan kellene állniuk.
Az olyan kompetenciák, mint a rendszerszemlélet vagy a jövőértés, csak akkor válnak igazán hasznossá, ha erős fenntarthatósági értékekhez kapcsolódnak, ellenkező esetben akár nem fenntartható irányok támogatására is szolgálhatnak.
A fenntarthatóságra irányuló tanulás akkor a legerőteljesebb, ha átalakító hatású — bevonja az elmét, a kezeket és a szívet. Az ilyen típusú tanulás elősegíti a reflexiót, a kérdések feltevését és a cselekvést, támogatva az embereket abban, hogy a pozitív változás aktív szereplőivé váljanak.
Reflektálj saját hiedelmeidre és választásaidra, hasonlítsd össze másokéval, és kérdezd meg, valóban támogatják-e az embereket és a bolygót. Figyelj az ellentmondásokra (például természet szeretete, de erőforrások pazarlása), és igazíts az életviteleden, hogy összhangban legyél a fenntartható értékekkel.
Példák:
Ez a kompetencia az igazságosságra és egyenlőségre fókuszál a generációk és közösségek között – felismerni a múlt igazságtalanságait, érzékelni a jelen kihívásait, és elköteleződni a jövőbeli igazságos döntések mellett.
Példák:
Ez a kompetencia azt jelenti, hogy az embereket a természet részeként látjuk, nem különállóként.
Tiszteljük az ökoszisztémákat, törődünk más fajokkal, és a megújulás és egyensúly érdekében dolgozunk, nem csupán az emberi szükségletek kielégítése érdekében.
Példák:
A fenntartható cselekvés a személyes ellenállóképességtől és a jóléttől is függ.
Ez a kompetencia a testünkre figyelésről, a stressz vagy fáradtság felismeréséről, és az egyensúly gyakorlásáról szól, hogy hosszú távon aktívak maradhassunk.
Példák:
Ez a kompetencia azt kérdőjelezi meg, hogy a több pénz, termék vagy fogyasztás mindig előrelépést jelent-e.
Ez azt jelenti, hogy a folyamatos gazdasági növekedés helyett a jólétet, a szolidaritást és a kielégítőséget értékeljük. Ez magában foglalja egy igazságosabb, egyszerűbb és kiegyensúlyozottabb jövő elképzelését is.
Példák:
Ez a kompetencia arról szól, hogy felismerjük és megnevezzük az ökológiai kihívásokkal kapcsolatos érzelmeinket, például szomorúságot, szorongást vagy haragot. Ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynánk őket, megtanuljuk megosztani és átalakítani ezeket az érzelmeket szolidaritássá, törődéssé és konstruktív cselekvéssé.
Példák:
A fenntarthatóság összetettségének elfogadása azt jelenti, hogy megtanuljuk meglátni a nagyobb összefüggéseket. Rendszer- és kritikai gondolkodást alkalmazunk annak érdekében, hogy megértsük, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a problémák, hogyan működnek a visszacsatolások, és hogyan lehet a kihívásokat fenntarthatósági problémaként keretezni.
A világunk egyre összetettebbé vált a digitalizáció, globalizáció és a gyors technológiai változások révén, amelyek tovább gyorsítják a problémákat, például a klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenését. Ezek a kérdések nemcsak a környezettel, hanem a gazdasági tevékenységekkel és a mindennapi életmóddal is összefüggenek. Mivel gazdaságunk és társadalmunk is egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező bolygóra támaszkodik, világosan kell látnunk ezeket az összefüggéseket.
A tiszta, egészséges és fenntartható környezet ma már emberi jogként elismert, ugyanakkor a hátrányos helyzetű csoportok gyakran nagyobb szennyezésnek vannak kitéve, ami károsítja egészségüket és jólétüket. A rejtett összefüggések — például a környezeti károk és a jövedelmi egyenlőtlenség közötti kapcsolat — feltárásával jobban keretezhetjük a kihívásokat, és hatékonyabban léphetünk a kár megelőzése vagy csökkentése érdekében, támogatva az igazságosságot és a fenntarthatóságot mindenki számára.
A fenntarthatósági kihívások nem léteznek elszigetelten. Ez a kompetencia azt jelenti, hogy a problémákat a szélesebb rendszerek részeként vizsgáljuk — figyelembe véve, hogyan kapcsolódnak az idő, a tér és az élet különböző területei mentén. Arra ösztönöz, hogy lássuk az egész „nagy képet”.
Példák:
Ez azt jelenti, hogy megkérdőjelezzük a feltételezéseket, ellenőrizzük a bizonyítékokat, és tudatában vagyunk annak, hogy saját hátterünk hogyan befolyásolja a problémák megítélését. Segít elkerülni a „könnyű válaszokat” és feltárni, mi rejlik valójában a fenntarthatósági kérdések mögött.
Példák:
A probléma megoldása előtt fontos annak egyértelmű meghatározása. Ez a kompetencia a következő kérdések feltevését jelenti: mi a valódi tét? kiket érint? mekkora a probléma? és milyen időtávról beszélünk? Az egyértelmű megfogalmazás jobb megoldásokhoz vezet.
Példák:
Körforgásos megközelítés
Ez a kompetencia azt jelenti, hogy a világot körforgásokként lássuk, nem egyenes vonalként. A hulladék erőforrássá válik, a kapcsolatok szimbiotikusak, és amit a természettől veszünk, annak regeneratív módon vissza kell áramolnia.
Példák:
A holisztikus tudatosság azt jelenti, hogy észrevesszük, hogyan kapcsolódik minden mindenhez: személyes döntéseink, társadalmi rendszerek és a bolygó egészsége. Ez azt is jelenti, hogy a önismeretet ötvözzük az ökológiai tudással, így cselekvéseinket egyszerre irányítják érzések és tények.
Példák:
Ez a kompetencia arról szól, hogy elképzeljük a lehetséges jövőket, és azonosítjuk azokat a lépéseket, amelyeket ma megtehetünk a jobb holnap érdekében. Arra ösztönöz, hogy alkalmazkodó, kreatív és nyitott szemléletűek legyünk a bizonytalanság közepette, felismerve, hogy nincs egyetlen biztos jövő. Ahelyett, hogy garanciákat keresnénk, a lehetőségeket vizsgáljuk.
A jelen elemzésével és a komplex rendszerek kölcsönhatásának megértésével láthatjuk, hogy a mai döntések, értékek és világnézetek hogyan alakítják a holnap eredményeit. A kreativitás, a képzelet és az érzelmek segítenek elképzelni az alternatívákat és ösztönözni a kollektív cselekvést. A logikai elemzés és a képzelet ötvözésével olyan utakat tervezhetünk, amelyek ellenálló és regeneratív társadalmakhoz vezetnek.
A tanulókat arra bátorítjuk, hogy fogadják el a bizonytalanságot, gondolkodjanak több lehetséges jövőben (valószínű, alternatív és preferált), és dolgozzanak együtt a közös, fenntartható jövő irányának befolyásolásában.
Ez a kompetencia arról szól, hogy elképzeljük a különböző lehetséges jövőket, megértsük, megértsük, hogy a mai cselekedeteink hogyan alakítják a holnapot, és eldöntsük, melyik jövő felé szeretnénk haladni. Ez egy módja annak, hogy a reményt és kreativitást iránnyá alakítsuk.
Példák:
A jövő bizonytalan, ezért ez a kompetencia arról szól, hogy rugalmasak és ellenállóak maradjunk. Arra ösztönöz, hogy készek legyünk módosítani terveinket, átgondolni stratégiáinkat, és folytatni, még akkor is, ha a dolgok nem a várakozások szerint alakulnak.
Példák:
A felfedező gondolkodás ösztönzi a kíváncsiságot és a kreativitást.A felfedező gondolkodás ösztönzi a kíváncsiságot és a kreativitást. Arról szól, hogy különböző területekről származó ötleteket összekapcsoljuk, kísérletezzünk és új problémamegoldási módszereket képzeljünk el.
Példák:
Ez a kompetencia azokra a gyakorlati ismeretekre összpontosít, amelyek segítenek az embereknek önállóbb és fenntarthatóbb életet élni. Ide tartoznak olyan készségek, mint a kertészkedés, a permakultúra, a bioépítészet, az erőforrások újrahasznosítása és a túlélés alapjai.
Példák:
A technológia segítheti az ökoszisztémák helyreállítását, de csak akkor, ha bölcsen és tisztelettel használjuk. Ez a kompetencia a modern eszközök és a hagyományos gyakorlatok ötvözését jelenti, biztosítva, hogy a technológia támogassa, ne károsítsa a természetet.
Példák:
Egy közösségi vezető ötvözi a napenergiával működő szivattyúkat a hagyományos öntözési ismeretekkel.
A fenntarthatóságért cselekedni azt jelenti, hogy a tudatosságot tettekké alakítjuk, mind egyénileg, mind kollektíven, hogy egy jobb jövőt alakítsunk ki. Emlékeztet minket, hogy az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenése nem fordítható vissza rendszerszintű változás nélkül — nem elég az új technológia, hanem kulturális változásokra, új szokásokra és igazságosabb intézményekre is szükség van.
Minden ember naponta hoz döntéseket, akár diákként, fogyasztóként, munkavállalóként vagy közösség tagjaként, és ezek a döntések együttesen megváltoztathatják a társadalom működését. A kis, egyszeri cselekedetek nem elegendőek; következetes, hosszú távú változásra van szükségünk. A fenntartható közlekedés, a megújuló energia vagy a hosszabb élettartamú körforgásos termékek választása csak néhány példa erre.
Ugyanakkor a döntéshozóknak is osztozniuk kell hatalmukban, hogy a polgárok cselekvései valóban hatást gyakorolhassanak. A szavazástól és önkéntességtől a közösségi projektekig és a globális együttműködésig a kollektív erőfeszítéseknek nagy jelentősége van. A fenntarthatóságra való tanulás megadja nekünk azokat a készségeket, ismereteket és önbizalmat, amelyekkel cselekedhetünk és csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat, miközben növeljük pozitív hozzájárulásunkat a bolygóhoz.
Ez arról szól, hogy megértsük, hogyan működnek a politikai rendszerek, azonosítsuk a felelősöket, és szólaljunk fel a változás érdekében. Nem csak a szavazásról van szó, hanem az érdekérvényesítésről és a döntéshozók felelősségre vonásáról is.
Példák:
A fenntarthatósági kihívások túl nagyok ahhoz, hogy egyetlen ember oldja meg őket. Ez a kompetencia arról szól, hogy együtt dolgozzunk, erőforrásokat egyesítsünk, és közösen teremtsünk változást.
Példák:
Minden ember képes elindítani valamit. Ez a kompetencia azt jelenti, hogy meglátjuk a cselekvés lehetőségeit, proaktívak vagyunk, és másokat is inspirálunk azzal, hogy megteszünk az első lépést.
Példák:
A fenntartható életmód gyakran azt jelenti, hogy tisztelettel és együttműködéssel élünk együtt. Ez a kompetencia a szociális és érzelmi intelligencia, a szolidaritás, valamint a közösségi döntéshozatal képességének fejlesztésére fókuszál.
Példák: